Site logo
Aranyhitel Zálogház
© 2014 Email
Stacks Image 29

Üzletszabályzat záloghitelezési tevékenységhez
Hatályos: 2019. november 1-től
A Nyugat Takarék Szövetkezet (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10. cégjegyzékszám: 01-02-054588) több szövetkezeti hitelintézettel együtt 2019. október 31. napján beolvadt a Takarékbank Zrt.-be. A Nyugat Takarék Szövetkezet (mint jogelőd) záloghitelezési tevékenységéhez tartozó üzletszabályzata a 149/2018 sz. Igazgatósági határozaton alapult.
Jelen Üzletszabályzat a Záloghitelezéshez kapcsolódóan a
Takarékbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (mint jogutód) (székhely: 1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 9., cégjegyzékszám: 01-10-140275, tevékenységi engedély száma: E-I-875/2008.) (továbbiakban: Hitelintézet) kiemelt függő közvetítője – Kiemelt közvetítők listáját az Üzletszabályzat 1. számú melléklete tartalmazza, mely a honlapon megtalálható (továbbiakban: Zálogház) – által közvetített zálogügyletekre vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazza. A Zálogház a Hitelintézet nevében és javára jár el, a Hitelintézet érdekeit képviseli, amiért közvetítői díjazásban részesül. A Hitelintézet Zálogházzal a Közvetítői szerződésben foglaltak alapján szabályozza a kézizálog hitelezést a mindenkori Hirdetménye szerint.

1.
A Kiemelt közvetítő személye a Magyar Nemzeti Bank – továbbiakban MNB –, mint felügyeleti hatóság honlapján, a pénzügyi közvetítők nyilvántartásában ellenőrizhető. Kiemelt közvetítők listája megtalálható továbbá a Takarék honlapján.

2.
A Kölcsön feltételeit az Üzletszabályzaton túlmenően a fogyasztónak nyújtott hitelekről szól 2009. évi CLXII. törvény – továbbiakban: Fhtv – vonatkozó rendelkezései, az ÁSZF, a zálogjegy, valamint a Takarék Kiemelt közvetítő által üzemeltetett zálogfiókjában közzétett érvényes hirdetménye – a továbbiakban: Hirdetmény – tartalmazza.
A Takarék az általa kibocsátott Hirdetményeket honlapján teszi közzé.

3. A Kölcsön igénylésére jogosultak:

• cselekvőképes, nagykorú természetes személyek
• természetes személynek nem minősülő szervezetek azzal, hogy a zálogkölcsön nyújtás esetén a zálogtárgy birtokát Takarékra átruházó természetes fogyasztónak minősül az Fhtv 3.§ 3. pontja alapján.

Tilos zálogul elfogadni ingóságot cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személytől, így különösen kiskorútól, láthatóan ittas, vagy egyéb ok miatt belátási képességgel nem vagy korlátozott mértékben rendelkezik. Ilyen személyek természetesen kiváltást sem eszközölhetnek.

4. A Kölcsön létrejötte, folyósítási feltételek:


A kézizálog kölcsön szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha az ügyfél által felkínált zálogtárgyat Kiemelt közvetítő által üzemeltetett zálogfiók biztosítékként elfogadja, a 2

zálogtárgy birtoka a kiemelt közvetítő részére átruházásra kerül, valamint kiállításra kerül a zálogjegy és a Kölcsön folyósítása igazolhatóan kifizetésre kerül a kölcsönigénylő részére.
A zálogkölcsön szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. E célra rendszeresített nyomtatvány a zálogjegy (értékpapír), melyet a kölcsönigénylő részére ad ki a Takarék kihelyezett pénztára. A zálogjegy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:89 § (6) bekezdése és a 6:565 § (5) bekezdése alapján bemutatóra szóló, átruházható, nem sorozatban és nem nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír.
A bemutatóra szóló, átruházható, nem sorozatban és nem nyilvánosan forgalomba hozott zálogjegy kibocsájtása esetében az ügyfél és a Takarék között nem jön létre nevesített kölcsönszerződés. A Zálogjegy mindenkori birtokosa a Takarékkal szemben jogosult arra, hogy a Zálogjegyen meghatározott kölcsönösszeg és járulékai ellenében a türelmi idő végéig – illetve a kényszerértékesítés napjáig – megkapja a zálogtárgyat.
A zálogjegy Kiemelt közvetítő általi aláírása egyben a zálogtárgy birtokba vételének és biztosítékként való elfogadásának elismerését is jelenti. A kölcsönösszeg, illetve a zálogjegy átvétele és ügyfél általi aláírása egyben a Kölcsön feltételeinek, így a Hirdetménynek, az Üzletszabályzatnak és az ÁSZF elfogadását is jelenti, továbbá igazolja, hogy ügyfél az előzetes tájékoztatást megkapta.

5. A Kölcsön célja:
szabadfelhasználású kölcsön

6. Zálogba adható tárgyak köre:

Zálogkölcsön fedezeteként kizárólag az Üzletszabályzat 1. számú mellékletében, Kiemelt közvetítők – azon belül zálogházak – szerinti bontásban meghatározott tárgyak fogadhatók be.
A becsüs bármely tárgy elzálogosítási ajánlatát indoklás nélkül elutasíthatja. A Kiemelt közvetítő jogosult, Takarékkal történt előzetes egyeztetést követően, harmadik személyt igénybe venni a zálogtárgy valós becsértékének megállapítása érdekében, vagy az őrzés-védelmi, értékszállítási tevékenység ellátására, ha ez az ügyféltől kapott megbízás teljesítése vagy üzleti érdekeinek védelmében szükséges.

7. Zálogba nem adható tárgyak köre:

• értékpapír, betétkönyv
• tűzveszélyes tárgyak
• olyan tárgy, amelynek kezelése szakértelem hiányában az egészséget vagy a közbiztonságot veszélyezteti,
• lőfegyver, robbanóanyag
• olyan tárgy, amelyről megállapítható, hogy bűncselekményből származik
• olyan tárgy, amelyekről egyértelműen megállapítható, a rajta lévő jelzésből, vagy jelölésből, hogy nem a zálogba adó tulajdona, továbbá
• mindazon tárgyak, amelynek közforgalmát, vagy kézizálogul történő elfogadását a jogszabály tiltja.

Ezen felül tilos olyan tárgy elfogadása, amely nem szerepel a Kiemelt közvetítő zálogfiókjában közzétett jelen Üzletszabályzat 2. számú melléklete szerinti Hirdetményen és az Üzletszabályzat 1. számú mellékletében közzétett Kiemelt közvetítői listán szereplő elfogadható tárgyak között. 3


8. Pénzmosás és a terrorizmus megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) – továbbiakban: Pmt – rendelkezéseivel kapcsolatos feladatok 8.1. Hárommillió-hatszázezer forintot el nem érő tranzakció esetén 8.1.1. Valamennyi ügyleti megbízás teljesítésekor – a Kölcsön folyósítását megelőzően – a Kiemelt közvetítő a 14. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat köteles rögzíteni.

o családi és utóneve
o születési helyét és idejét
o szervezet nevét, rövidített nevét
o székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben rendelkezik ilyennel – magyarországi fióktelepének címét
8.2. Hárommillió-hatszázezer forintot elérő, vagy meghaladó tranzakció esetén 8.2.1. Kiemelt közvetítő Pmt 6 § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján köteles elvégezni az ügyfél átvilágítást, ha az általa végzett tranzakció értéke a hárommillió-hatszázezer forintot eléri, vagy meghaladja. Az ügyfél átvilágítás kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra.
8.2.2. Az ügyfél-átvilágítás során a zálogkölcsönt nyújtó köteles az ügyfelet, az ügyfél meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. 8.2.2.1. Az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni


o családi és utóneve,
o születési családi és utóneve,
o állampolgársága,
o születési helyét és idejét,
o anyja születési nevét,
o lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye
o azonosító okmányának típusát és számát
o szervezet nevét, rövidített nevét
o székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben rendelkezik ilyennel – magyarországi fióktelepének címét
o főtevékenységét
o képviseletre jogosultak nevét és beosztását
o kézbesítési megbízottjának azonosítására alkalmas adatait (név, lakhely/székhely)
o cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát, vagy nyilvántartási számát
o adószámát 8.2.3. A Kiemelt közvetítő köteles személyes megjelenés útján írásban nyilatkoztatni a természetes személy ügyfelet, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. Továbbá köteles személyes megjelenés útján írásban nyilatkoztatni a jogi személy, vagy



1. Természetes személy
2. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén
3. Ügyletre vonatkozóan a megbízás tárgyát, összegét és módját.
1. Természetes személy
2. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén
3. Ügyletre vonatkozóan a megbízás tárgyát és összegét és módját. 4


jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselőjét a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról. 8.2.3.1. A nyilatkozatnak a tényleges tulajdonos alábbi adatait szükséges tartalmaznia.


o családi és utónevét,
o születési családi és utónevét,
o állampolgárságát,
o születési helyét és idejét,
o lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét
o a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében) 8.2.3.2. Kiemelt közvetítő a 8.2.2.1 pontban meghatározott adatokon kívül az ügyféltől arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek, vagy kiemel közszereplő közeli hozzátartozójának, kiemel közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Amennyiben igen, akkor a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4.§ mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek, vagy kiemel közszereplő hozzátartozójának, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek. 8.2.3.3. A kiemelt közvetítő köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás, vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylére jogosult és az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.
8.2.3.4. A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselőjének nyilatkoztatása mellőzhető, ha a kiemelt közvetítő a nyilatkozaton szerepeltetendő adatokat a részére bemutatott okiratok alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben szükséges rögzíteni, hogy a szükséges adatok rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatásának mellőzésével került sor.


8.3. Adatok rögzítése és ügyfél-átvilágítás érdekében ügyféltől bekérendő okiratok 8.3.1. Kiemelt közvetítő a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében köteles megkövetelni

o magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt és lakcímet igazoló hatósági igazolvány
o külföldi állampolgár esetén úti okmány, vagy személyazonosító igazolvány, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít. Tartózkodási jogot igazoló okmány vagy tartózkodásra jogosító okmányt.
o belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása, vagy a nyilvántartásba vételéről szóló igazolás kiállítása megtörtént.


1. Természetes személy
2. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása lapján eljárni jogosult személy esetében a természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkövetelt okiratok bemutatásán túl az azt igazoló – harminc napnál nem régebbi – okiratot, 5


o belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
o külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése, vagy nyilvántartásba vétele megtörtént,
o cégbejegyzési, hatósági, vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz, vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát
o utóbbi esetben a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követően harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés, vagy a nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a zálogkölcsönt nyújtó köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. 8.3.2. A zálogkölcsönt nyújtó köteles ellenőrizni a személyazonosság igazoló ellenőrzése során a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.
8.3.3. Kiemelt közvetítőt a 8.1 pontban meghatározott esetben a bemutatott okiratokat ellenőrzés céljából kéri be, míg a 8.2 pontban meghatározott esetben a bemutatott okiratokról másolatot készít.

8.4. Az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozóan az alábbi adatok rögzítése kötelező
o zálogjegy megnevezést
o üzleti kapcsolat tárgyát (kézizálogjoggal biztosított zálogkölcsön)
o kölcsön futamidejét
o kölcsön összegét
o kölcsönnyújtás helyét, idejét, tovább módját (készpénz kifizetés)
8.5. A Takarék és a Kiemelt közvetítő e rendelkezések tekintetében közreműködő vezetője és foglalkoztatottja a törvény szerinti kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben ismerheti meg és kezelheti.
8.6. Kiemelt közvetítő továbbá átvilágítja az ügyfelét pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén, ha átvilágításra még nem került sor. Kiemelt közvetítő abban esetben is köteles elvégezni az ügyfél-átvilágítást, ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. Kiemelt közvetítő ügyfél-átvilágítási kötelezettségét a Pmt. rendelkezései szerint köteles teljesíteni.
8.7. A Kiemelt közvetítő köteles megtagadni a szerződés megkötését, illetőleg az ügyleti megbízás teljesítését, ha nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.


9. Kölcsön főbb jellemzői: 9.1. Kölcsön nyújtás módja:


A zálogtárgy Kiemelt közvetítőnek történő átadásával és a zálogtárgy biztosítékul történő elfogadásával egyidejűleg a Kiemelt közvetítő a Kölcsön folyósításra kerülő összegét készpénzben az ügyfél rendelkezésére bocsátja. 6


9.2. Kölcsön futamideje, futamidőn belüli kiváltás lehetősége:
9.3. Türelmi idő:
9.4. Átírás (hosszabbítás) feltétele:
9.5. Folyósítható Kölcsön minimális és maximális összege
9.6. Folyósítható Kölcsön mértéke a becsérték százalékában


A zálogkölcsön futamideje 30, 60, illetve 90 nap határozott időtartam lehet, a Hirdetmény szerint. A kölcsön visszafizethető a lejárat előtt is. Előtörlesztési szándékát a Zálogjegy mindenkori birtokosa köteles legalább egy munkanappal előbb zálogfiókban – igazolható módon – bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén külön díj felszámítására jogosult Kiemelt közvetítő, melynek mértékét a Hirdetmény tartalmazza, mely jól látható helyen az ügyfelek számára elérhetően kifüggesztésre kerül a zálogfiókban, illetve megjelenik a Takarék, valamint a Kiemelt közvetítő -amennyiben rendelkezik ilyennel – honlapján.
A türelmi idő 15, 30 nap – Hirdetmény szerint –, mely türelmi idő leteltéig a Takarék, illetve Kiemelt közvetítő nem él kielégítési jogával, az ügyfél a Zálogjegyen meghatározott kölcsönösszeg és járulékai ellenében visszaválthatja a zálogtárgyat, vagy a 9.4. pont rendelkezései szerint lehetősége van a futamidő hosszabbítását igényelni.
A türelmi idő lejáratakor – legkésőbb a kényszerértékesítés napjáig – vagy azt megelőzően az ügyfél – a Zálogjegy ellenében – kérheti a Kölcsön átírását (hosszabbítását). Kiemelt közvetítő jogosult a kérelmet indoklás nélkül elutasítani.
Átírás (hosszabbítás) feltétele a Zálogjegy eredeti példányának átadása, valamint a Zálogjegyen feltűntetett mértékű zálogdíj, továbbá a zálogjegy átírási (hosszabbítási) díj megfizetése Kiemelt közvetítő zálogházi pénztárába az átírás (hosszabbítás) napján. Átírási (hosszabbítási) díj a Kölcsön tőkeösszegének Hirdetményben feltűntetett %-a.
Átírás (hosszabbítás) esetén a Takarék a zálogtárgyat ismételten – díjmentesen – felbecsüli és ez alapján újra megállapítja a becsértéket. Az átírás (hosszabbítás) nem lehetséges, ha a igény benyújtásakor a zálogtárgy a folyósított Kölcsönre nem nyújt elegendő fedezetet.
Átírás (hosszabbítás) esetén a Zálogjegy bevonásra kerül, és új hosszabbított Zálogjegy kerül kiállításra, valamint átadásra a bevont Zálogjegy helyett.
A zálogjegy átírás (hosszabbítás) a vonatkozó szabályok betartásával korlátlan számú alkalommal lehetséges. Amennyiben a Takarék és a Kiemelt közvetítő között létrejött megbízási jogviszony bármely okból megszűnik, úgy az ügyfélnek átírásra (hosszabbításra) nincs lehetősége.
Megbízási jogviszony megszűnéséről Takarék Hirdetmény útján tájékoztatja az ügyfeleket.
Az egy zálogjegyre folyósítható Kölcsön minimuma 1.000,- Ft, azaz egyezer forint, - ha a becsérték ezen összeg alatti kölcsön nyújtásához elegendő, úgy a kölcsön nyújtását meg kell tagadni- maximuma pedig 1.500.000,- Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint.
Az egy zálogjegyre folyósítható Kölcsön maximuma lehet alacsonyabb is, abban az esetben, ha a Kiemelt közvetítő az 1. számú melléklet szerint befogad nem nemesfémből készült zálogtárgyat is.
A Kölcsön maximumát minden esetben tartalmazza az aktuális Hirdetmény. 7

Az egy zálogtárgyra nyújtható Kölcsön mértéke futamidőtől függetlenül maximum a becsérték 70 %-a lehet, figyelembe véve az egy zálogjegyre folyósítható Kölcsön mértékét is.
Az egy zálogtárgyra folyósítható Kölcsön becsértékhez viszonyított maximuma lehet alacsonyabb is, abban az esetben, ha a Kiemelt közvetítő az 1. számú melléklet szerint befogad nem nemesfémből készült zálogtárgyat is.
A Kölcsön becsértékhez viszonyított maximumát minden esetben tartalmazza az aktuális Hirdetmény.

10. Díjak, költségek:
10.1. Futamidőre felszámított kamat, díj


Ügyfél a Kölcsön után a Zálogjegyen feltűntetett összegű kamatot és kezelési díjat tartozik megfizetni a Takaréknak.
  • • Kamatszámítás alapja a kölcsönösszeg, számításának módja: (kölcsönösszeg * kamatláb * kamatnapok száma) / 360 nap. A kamatszámítás első napja a zálogba adás napja, utolsó napja pedig a kiváltást megelőző nap. A kamat éves kamat, rögzített a futamidő alatt nem változik.

A kamatot az ügyfél kiváltáskor vagy hosszabbításkor kötelese megfizetni.
  • • Kezelési díj alapja a kölcsönösszeg, számításának módja: kölcsönösszeg * kezelési díj %. 10.2. Késedelem esetén – a türelmi idő alatt, kényszerértékesítésig – felszámított kamat, díj

Kezelési díj egyszeri díj, rögzített a futamidő alatt nem változik. Az ügyfél a Zálogjegyen feltűntetett esedékességkor – vagy a Kölcsön folyósításakor, vagy lejáratkor, illetve hosszabbításkor – köteles megfizetni.
  • • Amennyiben ügyfél a Kölcsönből származó fizetési kötelezettségét a lejáratig nem teljesíti, úgy a Zálogjegyen feltüntetett mértékű kamatot, és a késedelem napjaira számított késedelmi kamatot kell megfizetnie a Kölcsön visszafizetésekor.

A késedelmi kamat legfeljebb olyan mértékű lehet, mely nem haladja meg az alkalmazott ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 % ponttal növelt mértékét, és nem magasabb, mint a kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek esetében irányadó maximális THM.
  • • A türelmi idő első napjától késedelmi díjat, kezelési pótdíjat is köteles megfizetni. A díjakat a Hirdetményben meghatározott százalékban kell megfizetni. A számítás alapja szintén a Hirdetményben rögzített Kölcsön, vagy becsérték alapján történik. 10.3. Egyéb felszámításra kerülő díjak (Hirdetmény szerint)

Valamennyi kamat, késedelmi kamat és késedelem esetén számított díj a kényszerértékesítés napjáig kerül felszámításra.
Előtörlesztési szándékát a Zálogjegy mindenkori birtokosa köteles legalább egy munkanappal előbb zálogfiókban – igazolható módon – bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén kerül felszámításra a rendkívüli eljárási díj.
  • • rendkívüli eljárási díj: kölcsönösszeg * rendkívüli eljárási díj %

A rendkívüli eljárási díj minden esetben a kihelyezett Kölcsön Hirdetményben meghatározott %-ában kerül meghatározásra. 8

Zálogjegy átírási (hosszabbítási) igény bejelentése esetén kerül felszámításra az átírási (hosszabbítási) díj.
  • • átírási (hosszabbítási díj): kölcsönösszeg * átírási (hosszabbítási) díj % 10.4. Példák a kamatok, és díjak számítására a Hirdetményekben találhatók

Az átírási (hosszabbítási díj) minden esetben a kihelyezett Kölcsön Hirdetményben meghatározott %-ában kerül meghatározásra.
11. THM

A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, és a feltételek változása esetén mértéke módosulhat. A mutató értéke nem tükrözi a Kölcsön kamatkockázatát. A THM felső határa a 2009. évi CLXII. tv. rendelkezése figyelembe vételével kerül meghatározásra, felső határa a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott jegybanki alapkamat 39 % ponttal növelt összege.
A THM mértékét, reprezentatív példát a Hirdetmény tartalmazza.
12. A zálogtárgy őrzésére vonatkozó szabály

A zálogtárgy birtokba adása a Kiemelt közvetítő részére történik a zálogházban. Kiemelt közvetítő a zálogtárgyat mind a saját vagyonától, mind más ügyfél által átadott zálogtárgytól elkülönítetten köteles őrizni az zálogház értéktárában.
Kiemelt közvetítő az átvett zálogtárgyat más személy birtokába, vagy őrizetébe nem adhatja, kivéve az alábbi esetekben:
  • • Takarék és Kiemelt közvetítő között létrejött megbízási jogviszony megszűnése esetén más Kiemelt közvetítő vagy a Takarék birtokába kell adnia
  • • hatósági lefoglalás esetén, amennyiben a foglalási határozatban a zálogtárgy lefoglalását nem helybenhagyólag rendelik el

A zálogtárgy a Kölcsön és minden járulékának megfizetése esetén adható vissza a zálogjegy bemutatójának. Amennyiben a Kölcsönt ügyfél nem fizeti meg lejáratkor, úgy Kiemelt közvetítő a kényszerértékesítésig továbbra is őrzi azt a Hirdetményben meghatározott díj ellenében.
13. Kölcsön visszafizetése és a zálogtárgy kiváltása 13.1. A Kölcsönt és a 10.1. pontban rögzített járulékait a zálogtárgy kiváltásakor legkésőbb a Kölcsön lejáratának napján, a zálogfiók nyitvatartási ideje alatt, egyösszegben, készpénzben kell megfizetni a zálogfiók pénztárában.
13.2. A 13.1. pontban foglaltak teljesülése és a Zálogjegy bevonása esetén a Kiemelt közvetítő átadja a zálogtárgyat annak a személynek, aki a zálogjegyet visszaszolgáltatja és a tartozást hiánytalanul megfizeti. A zálogjegy eredeti példányának és a Kiemelt közvetítő, illetve a Takarék birtokába kerülése egyben a zálogtárgy kiadását igazolja.
13.3. A pénzügyi rendezést követően a zálogház haladéktalanul kiadja a zálogtárgyat az ügyfél – zálogjegy birtokos – részére.
13.4. Az ügyfél a zálogtárgy átvételével elismeri, hogy az átvett tárgy minősége, mennyisége megfelelő és egyezik a beadott tárggyal.


14. Késedelem jogkövetkezményei
9


14.1. Amennyiben ügyfél a Kölcsönből származó fizetési kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, úgy az esedékesség időpontjától a tényleges teljesítés idejéig terjedő késedelem idejére a Zálogjegyen és a Hirdetményben meghatározott mértékű, késedelmi kamatot és díjakat tartozik megfizetni.
14.2. Az esedékességet követően Hirdetményben meghatározott türelmi idő alatt – késedelmes időszak – a kényszerértékesítés napjáig az ügyfélnek lehetősége van a zálogtárgy kiváltásra, vagy a zálogjegy átírására (hosszabbítására). Ebben az esetben a késedelmes időszakban meghatározott kamatokat és díjakat is köteles megfizetni.
14.3. Amennyiben a türelmi időben, legkésőbb a kényszerértékesítés napjáig a Kölcsön nem kerül hiánytalanul megfizetésre a Kiemelt közvetítő részére, úgy a zálogtárgy kényszerértékesítésére kerül, a lejárt Kölcsön járulékaival együtt a vételárból megfizetésre kerül.


15. Kényszerértékesítés 15.1. Amennyiben a Kölcsön a türelmi idő végéig nem kerül megfizetésre, úgy a Takarék, vagy amennyiben a Kiemelt közvetítő készfizető kezesként a Takaréknak az ügyfél helyett teljesít, a Kiemelt közvetítő kielégítési joga megnyílik, azonban a kényszerértékesítésig ezen jogával nem él
15.2. A türelmi idő lejáratával megnyílik a kényszerértékesítés lehetősége, de a kényszerértékesítés időpontja nem feltétlenül esik ugyanarra a napra. A türelmi idő lejárata és a kényszerértékesítés napja között a türelmi időre érvényes díjak kerülnek felszámításra.
15.3. Amennyiben az ügyfél a Kölcsönt a türelmi idő lejáratáig nem fizeti vissza, a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével a Takarék, vagy ha a követelés jogosultjává Kiemelt közvetítő válik, akkor ő maga értékesítheti. Az ármegállapításnál a használt tárgy piaci ára az irányadó.
15.4. Takarék, illetve Kiemelt közvetítő a zálogtárgy tulajdonjogát nem szerezheti meg és a zálogtárgy értékesítése csak nyilvánosan történhet. Ügyfél elfogadja, hogy nyilvános értékesítésnek minősül a Kiemelt közvetítő zálogfiókjában kifüggesztett - amennyiben rendelkezik honlappal – a honlapon közzétett hirdetménye.
15.5. Kiemelt közvetítő a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására.
15.6. Kényszerértékesítést követően, ha az ügyfél - zálogjegy birtokosa – el kíván számolni, akkor a Ptk. 5:153 § alapján a helytállás a Kiemelt közvetítő feladata, ennek megfelelően köteles a jogszabályban előírt időtartamig a bizonylatokat őrizni.
15.7. Az elszámolásra kötelezett értékesítést követően összesítést készít, melyben pontosan meghatározza a követelését – beleértve a Takaréknak megfizetett Kölcsönt és járulékait, valamint a zálogtárgy őrzésének költségét, állagának fenntartási költségét, az értékesítés költségét – majd ezt követően megállapítja, az értékesítés nettó bevételét. Amennyiben a bevétel meghaladta a követelés mértékét, úgy a különbözetet zálogjegyre való utalással Takaréknál letéti számlán elhelyezi.

10

15.8. A követelés jogosultja, aki a zálogtárgy értékesítéséből követeléseit jóváírja, köteles az értékesítés napjától számított Ptk. szerinti 5 éves elévülési időn belül az ügyfelet (a zálogjegy ügyfél példányának felmutatóját, birtokosát) megillető összeget letéti számlán tartani.
15.9. Az elszámolásról és a letéti számlán elhelyezett összegekről naprakész nyilvántartást
15.10. A kényszerértékesítésre került zálogjegyek sorszámát tartalmazó listát Takarék és amennyiben Kiemelt közvetítő rendelkezik honlappal, akkor Kiemelt közvetítő honlapján is megtalálható.


16. Felelősségi és garanciális szabályok 16.1. A Kiemelt közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során harmadik személynek okozott kárért a megbízó hitelintézet felel.
16.2. A zálogtárgy sérüléséért vagy elvesztéséért a Takarék, illetve a Kiemelt közvetítő kártérítési felelőssége a Kölcsön nyújtásakor megállapított – és a zálogjegyen feltüntetett – zálogtárgy becsértékéig terjed.
16.3. A zálogjegy elvesztéséből, vagy azzal történt visszaélésből eredő kárért Takarék, illetve Kiemelt közvetítő nem felel, abban az esetben, amennyiben a zálogjegy nem kerül letiltásra. Ebben az esetben Kiemelt közvetítő a zálogtárgyat a zálogjegy birtokosának szolgáltatja vissza a Kölcsön és járulékainak megfizetését követően.
16.4. A zálogtárgy minőségével, állapotával kapcsolatban kifogást az ügyfél csak akkor terjeszthet elő, ha azt a Kölcsön megfizetésekor megvizsgálta és észrevételeit egyidejűleg írásban is közölte.
16.5. A Hpt. 72 § (2) bekezdésében foglalt szabály, mely szerint a Kiemelt közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó hitelintézettől jogosult közvetítői díjra. E rendelkezés nem érinti a kiemelt közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel.
16.6. Amennyiben a kiemelt közvetítő egyéb, pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő tevékenysége végzéséért díjat számít fel annak mértékét, számítási módját az ügyéltérben elhelyezi.


Természeti katasztrófa, elemi kár, hatósági lefoglalás vagy a tárolás során a zálogtárgy rejtett hibájából, illetve a tárolás hossza miatt előálló károkért a zálogfiók felelősséget nem vállal.

17. Tájékoztatási kötelezettség
17.1. Takarék a Kiemelt közvetítő által üzemeltett zálogfiókban közzéteszi az alábbiakat:
o Üzletszabályzat
o Hirdetmény – mely tartalmazza a kamatokat, díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatot, THM-et, valamint a kamatszámítás módját, THM-et reprezentatív példával.
o Általános Szerződési Feltételek

11


o Panaszkezelési tájékoztató
o előzetes tájékoztatót a kényszerértékesítésre kerülő zálogtárgyakról
o ügyfél-tájékoztató füzetet
17.2. Takarék, valamint amennyiben Kiemelt közvetítő rendelkezik honlappal akkor Kiemelt közvetítőtő is honlapján közzéteszi az Üzletszabályzatot és a Hirdetményt. Közzéteszi továbbá a kényszerértékesítésre került zálogtárgyak listáját.
17.3. Takarék, illetve Kiemelt közvetítő az ügyfél kérésére ingyenesen rendelkezésre bocsátja Üzletszabályzatát, a Hirdetményt.
17.4. A kiemelt közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően a fogyasztó részére írásban, vagy más tartós adathordozón igazolható módon tájékoztatást ad:


  • a) a cégnevéről, székhelyéről, levelezési címről és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
  • b) arról, hogy közvetítőként a Felügyelet nyilvántartásában szerepel, mely a következő linken ellenőrizhető:

https://alk.mnb.hu/bal_menu/piaci_szereplok/nyilvantartasok/penz_kozv_lekerdezo
  • c) arról, hogy függő közvetítőként a Megbízó nevében és javára jár el, a Megbízó érdekeit képviseli a Nyugat Takarék Szövetkezet nevének feltűntetésével,
  • d) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötéséért közvetítői díjazásban részesül.

da) ha ismert annak összegéről
  • e) arról, hogy nyújt-e hiteltanácsadást
  • f) a közvetítővel kapcsolatos panasz kezeléséről, valamint fogyasztó esetén a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának igénybevételére vonatkozó lehetőségről
  • g) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő fogyasztó számára más – pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő -szolgáltatása ellenértékeként díjat számít-e fel. 17.5. Kiemelt közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően az MNB 24/2018 (VII.5) számú ajánlása 2.3. pontja szerinti tájékoztatást ad:

A tájékoztató írásban kerül átadásra a zálogjegy hátoldalán kinyomtatott formában, így a zálogjeggyel egyidőben kerül kiadásra.
  • • az ingó dolgot zálogba adni szándékozó természetes személynek a zálogkölcsön legfontosabb jellemzőiről, sajátosságairól, ideértve az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a zálogkölcsönnyújtás a felkínált vagyontárgyra tekintettel történik és a zálogkölcsön összege a zálogtárgy értékéhez igazodik, továbbá a zálogtárgy kiváltása a zálogjegy birtokosa által történhet.
  • • a zálogkölcsönhöz kapcsolódó fogalmakról, így a türelmi időről, a prolongálásról, a kényszerértékesítésről, a THM értékéről, a futamidő alatt felszámításra kerülő kamatok, díjak és egyéb költségek tételes felsorolása mellett, továbbá a zálogtárgy futamidőn, vagy zálogjegyen feltüntetett határidón belüli kiváltásának elmaradása esetén követendő eljárásra, illetve az ennek során felszámításra kerülő díjakról és költségekről. A tájékoztatás kiterjed arra is, hogy kényszerértékesítés esetén a pénzügyi intézménynek elszámolási kötelezettsége áll fenn.
  • • arról, hogy maximálisan mekkora a zálogkölcsön futamidejének lejárata és a kényszerértékesítés közötti időszakban felszámítható költségek és díjak mértéke, és ezek milyen a Takaréknál, illetve a Kiemelt közvetítőnél felmerülő költségek alapján kerülnek megállapításra.

12

  • • felhívja a természetes személy figyelmét az Üzletszabályzatban foglaltakra és arra, hogy kérés esetén a Takarék, illetve a Kiemelt közvetítő köteles azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani. 17.6. Az ügyfél köteles három napon belül bejelenteni Kiemelt közvetítőnek, vagy a Takaréknak, ha az ügyfél átvilágításkor bejelentett bármely adata, illetve a tényleges tulajdonos személye megváltozott.

18. Elveszett, eltulajdonított, megsemmisült zálogjegy esetén követendő eljárás 18.1. Tekintettel arra, hogy a zálogjegy értékpapír, az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy megrongálódott zálogjegy semmissé nyilvánítása bármely közjegyzőtől annak utolsó birtokosa, azaz ügyfél kérheti az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló 2008. évi XVL. törvény alapján.
18.2. Ha az ügyfél bejelenti a Kiemelt közvetítőnek, hogy zálogjegye elveszett, jegyzőkönyvet kell felvenni.
A Kiemelt közvetítő a zálogtárgyat a közjegyző értékpapírt semmissé nyilvánító jogerős végzése bemutatójának adja ki a kölcsön és járulékai hiánytalan megfizetése esetén
Jegyzőkönyvet csak abban az esetben lehet felvenni, ha az ügyfél ismeri a zálogjegy sorszámát, a zálogba helyezés időpontját és a zálogtárgy(ak)ról pontos leírást ad.
A jegyzőkönyv alapján a Kiemelt közvetítő a türelmi idő lejáratáig a zálogjegyet letiltásba helyezi. A türelmi idő lejáratát követő 2 munkanapban a zálogjegy letiltója jogosult arra, hogy a tőke és járulékainak megfizetését követően a zálogtárgy birtokába jusson. Ennek elmaradása esetén a kényszerre előírt módon kell eljárni.

19. Zár alá vétel

A zár alá vétel szabályairól az 1998. évi XIX. törvény rendelkezik. Zár alá vételt a bíróság, ügyészség, illetve a nyomozó hatóság rendelheti el a büntetőeljárás során. A zár alá vétel a zár alá vett vagyontárgyak feletti rendelkezési jogot függeszti fel, ezért a zár alá vétel tartama alatt a zár alá vett zálogtárgy nem váltható ki.
A zálogtárgyakat érintő bármely bíróság, ügyészségi, hatósági határozat, intézkedés az ügyfél Kölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettségét nem befolyásolja, a Zálogjegy alapján fennálló lejárt tartozást köteles megfizetni a Kiemelt közvetítő részére.

20. Panasztétellel kapcsolatos eljárás
20.1. Panasszal kapcsolatos eljárás rendjéről, a panaszok benyújtásának módjáról a „Panaszkezelési tájékoztató” ad felvilágosítást az ügyfeleknek. A tájékoztató megtalálható a zálogfiókban kifüggesztve. Amennyiben Kiemelt közvetítő rendelkezik honlappal, úgy a honlapján is megtalálható.
20.2. Az ügyfél, illetve az érintett személy, aki a Takarék szolgáltatásával összefüggő tevékenységét, vagy mulasztását kifogásolja, írásban panasszal élhet. Panaszt ügyfelek írásban – levélben, vagy elektronikus úton – és szóban, illetve telefonon is benyújthatnak. Amennyiben az ügyfél igényli, úgy az írásbeli panasz benyújtására alkalmazható az MNB által kiadott formanyomtatvány.

13

20.3. Takarék a bejelentett panaszokat – szóbeli panasz esetén amennyiben a panasz nem orvosolható azonnal – 30 napon belül elbírálja és megválaszolja. A szóban előadott azonnal orvosolható panasz kezelése kiemelt közvetítő feladata.
20.4. A fogyasztónak minősülő ügyfél – a panasz tárgyától függően – a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárását is kezdeményezheti. Amennyiben az ügyfél a válaszban foglaltakat nem fogadja el, úgy a Magyar Nemzeti Bank által működtetett Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulhat (cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím: H 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172., Telefon: +36-80-203-776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnk.hu, honlap: https://www.mnb.hu/bekeltetes), továbbá a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központhoz is fordulhat (ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777, Telefon: +36-80-203-776. e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu, honlap


21. Egyéb rendelkezés

A kölcsönnel összefüggő vitás kérdéseiket a felek megkísérlik megegyezés útján rendezni, melynek sikertelensége esetére kikötik a Győri Városi Bíróság, illetve értékhatártól függően a Győri Törvényszék kizárólagos illetékességét.
Mellékletek
1. számú melléklet Kiemelt közvetítők jegyzéke
2. számú melléklet Hirdetmények
3. számú melléklet ÁSZ

Takarékbank